Növényvédelem

A növényvédelemnek megelőző jellegűnek kell lennie. A kijuttatás előtt győződjük meg arról, hogy az alkalmazott hatóanyaggal kapcsolatban a célpiacon milyen szabályozások vannak érvényben! A rovarkár- tevők elleni védekezést, rajzás figyelemmel követésére alapozzuk, amire feromon csapdákat és színes lapokat használhatunk.
Egy olyan kártevőre és egy olyan kórokozóra hívnánk fel a figyelmet, amelyek a legtöbb bosszúságot okozhatják és a legnagyobb gazdasági kártételt is.

Magházpenészedés (Alternaria alternata)

A gomba, „láthatatlanul” fertőz és fejlődik a paprika termésének belsejében. Mivel a paprika levelén semmilyen tünetet sem okoz, sokan csak akkor veszik észre a gomba jelenlétét, amikor közvetlenül a betakarítás előtt a termések rohadnak, elfolyósodnak, illetve szeleteléskor a magházban képződött szürkés színű penészbevonat láthatóvá válik.
A kórokozó a légmozgással, a talajról felverődő vízzel és esőcseppel kerül a növényre. A különböző évjáratokban a fertőzés erőssége nagymértékben változhat a virágzáskori esőzésektől és a hőmérséklettől függően.
Az alternáriás magházpenész betegség kórokozója elsődleges és másodlagos módon is képes a paprika bogyót megfertőzni. Elsődleges fertőzés esetében az Alternaria alternata a paprika virágait támadja meg. A gomba spórája vagy micéliuma a virág bibéjén tapad meg, akár a pollen, és azzal együtt fejlődik. A gyakorlatban a kórfolyamat kétféle lefolyásával találkozhatunk:

    1. Nagyon erős fertőzéskor a megtámadott virágok kötődés nélkül lehullanak.
    2. Ha a fertőzés nem vezet virág abortációhoz, és a gomba micéliuma, illetve spórája fejlődésnek indul a virág bibéjén, akkor egy nagyon vékony, tüllszerű vagy sötét penészgyep képződik a magházban.

A gomba kártétele a különböző kötésszinteken eltérő mértékben jelentkezhet. Általában a legalsó kötéseken a legerősebb a fertőzés, hiszen ezek a termések fejlődnek ki a legkorábban, vagyis a leghűvösebb időben nyíló virágokból, amelyek a fertőzési forrásként szolgáló talajhoz a legközelebb helyezkednek el. A második és a harmadik kötési hullámban, amikor rendszerint már az időjárási körülmények is kedvezőbbek, kisebb fertőzési nyomással, s így rendszerint kevesebb magházpenészes terméssel kell számolnunk.
Kisebb fertőzési veszéllyel kell számolnunk, ha az állományunk kiemelt bakháton van, és talajtakaró fóliával takart. Ebben az esetben kisebb az esélye a földről a virágra felverődő szél által elsodort vízcseppeknek. Aki folyamatosan esőszerű öntőzést alkalmaz a paprika táblájában, annak ugyancsak erősebb fertőzéssel kell számolnia.
Vegyszeres védekezéssel az elsődleges fertőzés létrejöttét kell meggátolnunk. Felszívódó hatású szerek közül a kísérletek mindegyikében a penkonazol hatóanyagú Topas 100 EC szer bizonyult a leghatásosabbnak, 0,5 l/ha dózisban alkalmazva. A szer jótékony hatása különösen akkor érvényesül, ha blokkszerűen használjuk. Az alternáriás magházpenészedés elleni védekezésben a permetezés időpontja is döntő fontosságú.

Az első permetezést a legelső virágok nyílásakor kell elvégezni, majd 5–7 nap múlva teljes virágzásban megismételni. Száraz, meleg időjárás esetén ez a két Topas-zal végzett permetezés rendszerint elegendő, de hűvös és főleg csapadékosabb időjárásban tanácsos beiktatni egy harmadik Topas-zos permetezést is. A kontakthatású szerek közül egyedül a mankoceb hatóanyagú Dithane WG-t érdemes megemlíteni, de ennek használata is csak a Topas-zal kombinációban ajánlott, mert önállóan csak csekély mértékben képes gátolni az Alternaria megtelepedését.

Kártevők

A lepkének egy évben 2, ritkábban 3 nemzedéke fejlődik ki évjárattól és a téltől függően. Paprikában óriási károkat tud okozni. A lepke a tojásait a csuma és a termés vállának találkozásánál rakja be. A tojásból kikelő lárva berágja magát a termésbe és a hernyó abban fejlődik ki, főleg a csumán fejlődő magot fogyasztja. A berágáskor keletkező lyukon keresztül az esővíz és az öntözővíz befolyik a termés belsejében és az elrohad. A lárva melegkedvelő állat, 25 °C-tól 38 °C-ig terjedő hőmérsékleti tartományban fejlődik jól. 38 °C felett a fejlődési ideje újra elkezd hosszabbodni. 12 °C alatt a hernyó beszünteti a táplálkozását és vegetál. A lárva kifejlődéséhez nyáron 2–3 hét, ősszel 4–6 hét szükséges. Ezt 10–14 napig tartó báb állapot követi. Egy generáció kifejlődéséhez – a tojás lerakásától a lepke kikeléséig – nyáron 4–6 hét, ősszel 8–12 hét szükséges. A kikelt lepke, a kelés után 5 nappal képes termékeny tojást tojni, addig táplálkozik, párosodik és megtörténik a tojások érése. A védekezést célszerű feromon csapdázásra alapozni. Teljes biztonságot csak a vegyszerkombinációk alkalmazása jelent. Különösen nagy csábítóerő a piretroidok alkalmazása, mert ezek a legolcsóbb készítmények, de tudnunk kell, hogy erre a szercsoportra való ellenállóság elég gyorsan kifejlődik. A dimetoát (Bi58, Danadim Progress élelmezés- egészségügyi várakozási ideje 28 napra nőtt, ami bagolylepke elleni alkalmazhatóságát erősen korlátozza. Ezeken kívül alkalmazhatók még a Lannate 20L, Laser, Match 050 EC, Steward 30 DF, és Dipel készítmények. Ne feledjük, hogy a védekezés sikerét a permetezési forduló hossza sokszor jobban befolyásolja, mint a megválasztott készítmény!

biharf1-5

Miért a Bihar F1?

A Bihar erős gyökérzetű és ágrendszerű fajta. Első ágvillája a talajhoz közel helyezkedik el, mely alapvető követelmény a nagy hozamú, intenzív technológiákban. A kiterjedt gyökérzetnek köszönheti azt, hogy a talajt jól átszövi, a tápanyagot és a vizet jobban képes felvenni szélsőséges körülmények között is. Kiváló levéltakarása van. A Bihar F1 genetikai potenciálját legjobban csepegtetett, intenzíven tápoldatozott és talajtakart szabadföldi állományban; enyhén fűtött és hideghajtatásban aknázhatjuk ki. Bibepontja zárt. Bogyója mély pirosra érik. Friss piaci értékesítésre és szeletben való ipari felhasználásra is alkalmas.

Milyen előnyökkel jár a termesztése?

A növény habitusának és növekedésének köszönhetően jól ellenáll a különböző környezeti stresszekkel szemben. Többéves tapasztalat, hogy a szélsőséges időjárás ellenére – legyen az hűvös idő, vagy az átlagoshoz képest szárazabb melegebb hőmérséklet –, a termések darabszámában és méretében nem lesz a más hibrideknél tapasztalható nagy ingadozás. A hibrid nem hajlamos a túlkötésekre és a termés aprósodásra. Szabadföldön a jól záródó lombozatnak köszönhetően, a perzselő húsa vastag, íze zamatos, termése kifejezetten nagy méretű, kettős hasznosításra alkalmas. Lombtermés aránya kiegyensúlyozott. Magas hozamra képes. A Bihar F1 az első baktérium ellenállósággal rendelkező paradicsompaprika hibrid a kínálatunkban.

Költséghatékonyan, 20% alatt!

Ipari felhasználásban szeletelve van szükség a paradicsompaprika húsára, ezért nem mindegy, hogy milyen a szelet és a csuma arány! A Bihar paprikát szeletelők gyakorlati tapasztalata az volt az elmúlt években, hogy más fajták 23–25%-os arányával ellentétben a ZKI hibridje megbízhatóan 20% alatti csuma kihozatalt mutatott. A paprika nagy mére- tű, ezért a szeletelése nagyon dinamikus és gazdaságos Kézi szeleteléskor mintegy 300–340 kg/nap teljesítmény érhető el.

Egyedülálló baktérium ellenállóság!

Az elmúlt szezonok is bizonyítják, hogy a termelőknek olyan baktérium rezisztens (IR: Xanthomonas vesicatoria 1,2) paradicsompaprika hibridre van szükségük, mint a Bihar F1, ha stabil eredményeket akarnak elérni. Ez a lényeges tulajdonság sokak számára jelentett komoly védelmet akkor, amikor egy- egy permetezési forduló nem volt időben elvégezhető. A felhasználandó növény védőszer csökkentésével pedig, környezetbarát termelés és egészségesebb élelmiszer állítható elő.

Palántanevelés

A paprika kifejezetten melegigényes növény. A palántanevelés különféle fázisaiban a következő hőmérsékleteket célszerű tartani. (A palántaneveléshez lehetőleg előcsíráztatott (primingolt) vetőmagot használjunk.) A kiültetéshez 6–8 lombleveles, zömök, sűrű fehér gyökérzettel rendelkező palántát javaslunk használni.

biharf1-7

Palántanevelési technológiai fogások, amelyekkel hatékonyabban érhető el sikeres termesztés?

  1. ZKI a Bihar F1-et csak palántáról javasolja termeszteni. Direkt magvetést szántóföldön, és tépett palántát ne használjuk, amikor a Bihar F1-et választottuk.
  2. Palántanevelésnél, 4×4-es tápkockát, vagy 104, 160- as illetve 196-os lyukszámú tálcát használjunk. Ennél sűrűbb térállás a palánták megnyúlását okozhatja, ezért az első ágvilla magasra kerül. A magasan lévő súlypont miatt teljes terheléskor egy nagyobb szél képes eldönteni a növényeket, így a korábban lombtakarásban lévő bogyók napégettek lesznek.
    1. víz adagot fokozatosan csökkenteni 2–3 nappal a kiültetés előtt;
    2. a palántákat célszerű fokozatosan direkt napfénynek kitenni, hogy a szabadföldi magasabb UV fénynek a kiültetés után ellenálljanak;
    3. többet szellőztetni;
    4. alacsonyabb hőmérsékletet tartani;
    5. célszerű párolgást csökkentő anyaggal bepermetezni őket.
  3. Ha a palántáink a fólia alatt már kifejlődtek (6–8 lombleveles állapot) és az ültetésre készen állnak, akkor célszerű az ültetés előtt edzetni őket, amely foglalja magában:
  4. Palántázáskor mindig csak, annyi palántát vigyünk ki a szántóföldre, amennyit 1–2 órán belül képesek leszünk elültetni, hogy a palántákat ért stresszt csökkentsük és a teljes kiszáradást elkerüljük. A palánta gyökerét ne érje tűző nap.
  5. Csak egészséges ép gyökerű palántát használjunk az ültetéshez. A palánta neveléskor mindig alkalmazzunk túlvetést, a pótlás biztosítására. 

Állomány A fajtát kifejezetten intenzív technológiába javaslunk. Célszerű a bakhátas ikersoros elrendezés. A bakháton belül az ikersorok sortávolságát 40–50 cm-re, a tőtávol-ságot 30-40 cm-re javasoljuk kialakítani. A tábla alakjától, a bakhát közepek távolságától, és a művelő út szélessé- gétől függően 35–55 ezres tőszám kialakítása javasolt.

Lehetőség van fátyolfóliás és fátyolfólia nélküli technológiában használni a Bihart. A fátyolfóliás takarás korai (április utolsó heti) kiültetést is lehetővé tesz. A takarás nélküli kiültetést adott tájkörzet időjárási viszonyaihoz kell igazítani, de általában május 15–25-ei kiültetésről beszélhetünk. A fátyolfóliás takarásnak köszönhetően a koraiság is fokozódhat.

A bakhátak takarására a gyakorlatban lila és fekete színű fóliát használnak. A lila színű fólia alatt a bakhát jobban képes felmelegedni, akkor is, ha a fóliát nem sikerült tökéletesen kifeszíteni. A talajtakaró fólia vastagsága 30–40 mikron és UV stabil legyen. A fóliát a tervezett kiültetés előtt, egy héttel célszerű lefektetni, hogy a talaj az ültetés időpontjáig megfelelően felmelegedjen.

biharf1-6

Tápoldatozás

Csepegtető rendszeren keresztül javasolt kijuttatni, amit kombinálhatunk lombtrágyázással is. A csepegtető csövön található csepegtető testek (labirint) megbíz- hatóságát a kiültetés előtt próbanyomás alatt ellenőrizzük. A csepegtető rendszer működését szűrőrendszer beiktatásával tegyük még biztonságosabbá. A csepegtetőcsöveken a kiosztás legyen 20-50 cm távolságú, a cső fala lehetőleg szilárd legyen. A Bihar kiterjedt és erős gyökérzete, valamint vegetatív növekedési habitusa a korábbi generatív fajtákhoz képest más tápanyag utánpótlást kíván. A nagyobb gyökérzet könnyebben felveszi a tápanyagot, így a kisebb műtrágya adagok is jobban hasznosulnak. Fontos tanács, hogy a Bihar esetében nincs szükség annyi nitrogénre, kifejezetten a kálium-túlsúlyos tápoldatra van szükség, a köttetés és érlelés idején. Bihar esetében takarítsunk meg pénzt a tápanyag utánpót- lással. Használjunk kevesebb nitrogént, juttassunk ki kisebb adagú műtrágyát egy szezonban.

Hasznos tanácsok a tápoldatozással kapcsolatban

A tápoldatozás során, a bogyók kifejlődése után, magasabb kálium szintet adjunk a növényeknek. Gyakori hiba, hogy a fehér TV paprikákkal megegyező tápanyag utánpótlást kapnak a paradicsompaprika növények is, különösen, ha egy táblára kerültek. Fontos megérteni, hogy a fehér paprikát nem biológiai érettségben szedjük, ellentétben a paradicsompaprikával. A nitrogénnel túletetett növények bogyói ugyan látványosan nagyobbak lesznek, de ez lazább szövetet, elhúzó érést és rosszabb pulton tarthatóságot eredményezhet! A Bihar esetében mérsékeljük a nitrogén mennyiségét.

A ZKI Zrt. összes kiadványában szereplő adatok tájékoztató jellegűek, azokat legjobb tudásunk szerint, múltbeli gyakorlati termelői elmondások alapján és saját méréseink alapján állítottuk össze. A ZKI kiadványaiban közzétett fajtaismertetők és adatok általános tájékoztatásul szolgálnak, garanciatanúsításként nem kezelhetőek. A ZKI Információs anyagai elkészítésekor, illetve áru szállításai alkalmával abból a feltételezésből indul ki, hogy Vevő szakmai ismeretei megvannak az áru rendeltetésszerű használatához, illetve a vetőmag tárolása, értékesítése illetve árutermelés céljára történő felhasználása során a szakma szabályai szerint jár el. A múltbeli tapasztalatok nem jelentenek garanciát a jövőbeni hozamokra!